Fehérvár - Fehér Folt Közhasznú Alapítvány --- Ősbuda és Ősbudavára nyomában - Sicambria Portál - Hírek

Oldal nyomtatása

Hírek

2014. januári összefoglaló a kutatás állásáról

Kedves olvasóink!

Az alábbi linken megtekinthetik Dr. Lánszki Imre összefoglalóját a kutatás jelenlegi helyzetéről:
Ős-Buda kutatási összefoglaló - 2014. január

 

Az utolsó Honfoglalás I-II.

Az utolsó Honfoglalás könyv borítója

Megjelent Az utolsó Honfoglalás c. könyv, benne az Ős-Buda kutatás egy évtizedes eredményeinek összefoglalásával.

"És e történelmi kalandozásunk során történelmi titkokra is bukkanhatunk: az írás születésének igaz történetére, az egy-isten hívő „pogány” elődeink hitére, a Magyar Szent Korona csodálatos életének leírására, a kitalált középkor elmélet lényegére, Ősbuda várának felfedezésére, Árpádházi királyaink „sajátos” halálainak titkára – és még sok minden másra, amiről a hivatalosok még hallgatnak."

Tovább a kiadó honlapjára...

 

Elhallgatott történelem…

Városunk földrajzi helyzete (a Duna mente, a Megyeri-gázló, a Pilis természetes védelmi rendszere), a földek természetes termékenysége a domboldalakon és a síkabb részeken, valamint a hőforrások és a hideg, bővizű tiszta források, az ércek fontos geopolitikai hellyé tették ezt a szűkebb tájegységet.

Nem tanítják, de logikusan nyomon követhető, hogy a Kárpát-medencébe visszatérő magyarok az un. Honfoglalás idején Atilla király várába (kit ősi rokonuknak tekintettek) rendezték be királyi, világi központjukat. A tatárdúlásig (1241-1243) az akkori Pilis hegység központjában nevesítik a korabeli okmányok az ősi Buda várát. Levéltári anyagok, kódexek, geszták, verses és prózai irodalmi források jegyzik e fontos országló helyet. IV. Bélától kezdve köztudott maradt, hogy a korábbi királyi vár a mai Buda közelében a Pilisben a Dunához közel volt. a török hódoltság alatt gyakorlatilag lakatlanná vált vidékre a Habsburg impérium kezdetén spontán, majd tudatos lakosság telepítés történt szerb és germán vidékekről. Az 1700-as évek elejéig elég pontosan nyomon követhető, hogy az ősi Buda várát, melyet a források gyakran Fehérvárnak, az alatta levő kolostort is magába foglaló területet pedig Fehéregyházának (Alba Ecclesia) neveztek, itt, Budakalász környékén, a Duna menti pilisi magaslatokon nevesítik. A Habsburgok első évszázadában a korábbi lakott területek épületeit alapjaikig lerombolták, elhordták, s csak a geomorfológiai sajátosságok, a növénytársulások, valamint a felszín alatt fellelt emberi beavatkozások mutatják Szent István királyunk által alapított, többek között Mátyás király által is újjáépített urbánus területek nyomait. A 19. század elejétől keresték eme ősi állami központ pontos helyét, s a kutatók állhatatosságának és a modern természettudományos eszközöknek és módszereknek köszönhetően sikerült ezen történelmi helyeket nevesíteni, helyüket, funkciójukat pontosítani.

Sosem készültem történelmi, régészeti témájú kutakodásra. A sors hozta, hogy a tudatos tájékoztatatlanság, a valóság elhallgatása és megmásítása után ökológiai alapokon sikerült Ős-Buda, Atilla vára a IV. Béla által alapított, Mátyás idejében felújított királynői vár, az egyik utolsó pálos kolostor helyét azonosítanom. Ehhez mások igazmondó tényfeltáró munkái nélkül nem juthattam volna el. Köszönet a Bél Mátyásnak, Kölcsey Ferencnek, Thaly Kálmánnak, Győrffy Györgynek, Sashegyi Sándornak, Noszlopy Németh Péternek, Szörényi Leventének és többeknek, kik e témát kutatták.

S nem utolsó sorban annak a Bradák Károlynak, aki a legnagyobb pontossággal írta le és elemezte az általam azonosított objektumokat.

Budakalász, 2009 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

Dr. Lánszki Imre ökológus

History Suppressed...

The history of Budakalász dates back to the late Prehistoric Age. The first portrayal of a wheel and vehicle was found here slightly more than fifty years ago. Besides, lots of other valuable artefacts have come up from the early Bronze Age to the end of the Middle Ages.
This region became an important place geopolitically due to the city's geographical location (the natural defence line of the Danube River, the Megyeri Ford and the Pilis Mountains), the productivity of fields on the hillsides and plain areas, hot thermal springs and abundant cold sources and ores.

Although it is not taught, it can be traced logically that Hungarians (Magyars) returning to the Carpathian Basin during the so-called Hungarian Conquest set up their royal centre in King Atilla's fort (whom they considered to be their ancient relative). Documents until the Mongol invasion of Hungary (1242-1243) designate the ancient Buda Castle in the centre of the Pilis. Archivalia, codices, rhymed and prosaic literature take note of this country-wide important place. It had remained commonly-known since King Béla IV. that the former royal palace near the present Buda was situated in the Pilis close to the Danube.

During the Turkish Invasion the area had practically become uninhibited, while around the beginning of the Habsburg (Austrian) era Serbian and German inhabitants started to move in first spontaneously, then as a deliberate settlement. Until the beginning of the 18th century it can be followed almost precisely that the ancient Buda Fort – which resources often call Fehérvár (White Fort), and the monastery below it Fehéregyháza (White Church, Alba Ecclesia) – is situated somewhere around Budakalász, on the hills of the Pilis near the Danube. During the first century of the Habsburg era the buildings of the former inhibited areas were totally demolished, the construction material removed, and only geomorphological features, plant communities and sub-surface signs of human intervention show the traces of the former urban areas established by King Stephen I. and rebuilt by – among others – King Matthias. Since the beginning of the 19th century the location of this ancient national centre has been sought. Due to the persistence of researchers and the up-to-date scientific means and methods the designation of these places is on the way.

I have never planned to do any historical or archaeological research. Fate willed that despite the deliberate misleading information, the non-disclosure and falsification of truth, depending on an ecological basis I managed to identify the original place of the ancient Buda, Atilla's fort, the queen's castle established by Béla IV. later restored by Matthias, and one of the last Pauline monasteries. I would have never managed to make that discovery without the revealing works of others. Acknowledgements to Ferenc Kölcsey, Mátyás Bél, Kálmán Thaly, János Győrffy, Sándor Sashegyi, Péter Noszlopy Német, Levente Szörényi and last but not least, special thanks to Károly Bradák, who precisely analysed and described the objects identified by me.

Budakalász, 15th August
Dr. Imre Lánszki
ecologist

Ős-Buda nyomában

Dr. Lánszki Imre ökológus, egyetemi tanár közel egy évtizede keresi, kutatja Ősbuda várát Budakalászon. A kezdetekről és a legújabb kutatási eredményekről is kérdeztem őt.

Először is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést. Honnan jött az ötlet, hogy Ősbuda várát esetleg Budakalászon kell keresni?

Az egész egy szokványos gombászkodásnak indult, ennek most ősszel lesz 10 éve. Ezen a helyen soha azelőtt nem jártam, egy bozótos, köves hegyoldalra kell gondolni. A hegy tetején egy nagyobb fenyves található, ahol - mint kiderült - sok gombát lehet találni. Feltűnt viszont egy furcsaság: épület- és falmaradványok, szabályos faragott kövek sokaságát lehetett szétszórtan látni. Találtam továbbá egy víznyerő helyet a hegytetőn, illetve a növényzet is szabályosan kirajzolt egy körív alakú belső udvart. Még aznap este felhívtam Balczó Andrást, régi sporttársamat, és egy debreceni ismerősömet, hogy tudnak-e egy a közelben található várról, történelmi emlékről. Több könyvet ajánlottak nekem, így jutottam el Bradák Károly: Fehérvár - Fehér Folt című könyvéhez is. Néhány héttel a felfedezés után bent jártam a polgármesteri hivatalban, ahol észrevettem a falon egy, a területről készült infravörös felvételt. Felfedeztem a képen azt az alakzatot, amit Bradák a könyvében kritika tárgyává tesz. Ez az 1685-ös olasz katonai vázlatrajz nem azonosítható a mai Székesfehérvárral. Ezzel eddig nem tudtak mit kezdeni, de a megfelelő környezetben most hirtelen értelmet nyert. Innentől kezdve tudatosan kezdtem el feldolgozni a forrásokat, korabeli metszeteket. Visszatérve az infravörös felvételre, azon jól kirajzolódik a törökök által újjáépített vár, amely formájában eltérő a magyarok által épített váraktól.

Milyen forrásokra lehet támaszkodni a kutatás során?

Anonymus Gesta Hungarorum című műve meglepő pontossággal írja le a történéseket, a földrajzi nevek a mai napig nyomon követhetőek. Számos más krónikánk is tartalmaz utalásokat Ősbuda helyére, jelenleg több száz korabeli metszet, dokumentum, illetve a témával foglalkozó könyv áll a rendelkezésemre. Ez olyan nagy mennyiségű irodalom, amelynek csak az átolvasásához több mint egy év szükséges.

Több történész elveti Anonymus munkásságát, szerintük nem lehet hiteles forrásnak elfogadni.

Ezek a vádak nem újkeletűek. Már a Habsburgok is megpróbálták hitelteleníteni Anonymus munkásságát, ahogyan a magyarság történelmét is. Mérhetetlen károkat okoztak ilyen szempontból, ami jóval többet ártott, mint a váraink felrobbantása. Az meg érthető, hogy akik évtizedek óta Székesfehérváron keresik a királysírokat, azokat nem lehet egyik napról a másikra meggyőzni. A fiatal kutatókra komoly felelősség hárul, hogy ne vessenek el valamit rögtön, csak mert nem egyezik a „hivatalos" állásponttal.

Anonymus nemcsak a várat, hanem a vár alatti fennsíkon lévő kolostort is említi.

Egészen pontosan Alba Ecclesia, azaz Fehéregyháza romjairól van szó, amit Szent István király építtetett a bolgár hadjáratból befolyó pénzekből. A fordulat a kutatásban négy évvel ezelőtt következett be, amikor egy barlangász csapat csatlakozott a kutatáshoz. A régészeti engedélyek hiánya erősen korlátozta a lehetőségeket, de így is sikerült feltárni egy vízmosást, illetve az onnan kiinduló kürtőket, alagutakat. A krónikások szerint Ősbuda alatt egy járónapnyi alagútrendszer található, ahol a török szultán még látta nagy királyaink sírhelyeit. Ezeket a katakombákat radarral vizsgáltuk, már több tíz méter hosszúságban be tudtuk mérni az irányukat. A rovásírásos kövektől elkezdve középkori ágyúgolyón át pénzérmékig már sok minden került itt elő. Meg kell említeni még a hegyoldalon talált, valószínűleg áldozati oltárként vagy temetkezési helyként szolgáló, igen érdekes alakú sziklát is.

Elképzelhető, hogy Ősbuda és Fehéregyháza azonosítása esetén Árpád vezér sírhelye is a közelben található?

A Magyarok Világszövetségében 2005-ben elhangzott előadásom után feltették nekem ezt a kérdést, hogy gondoltam-e arra, hogy a sírhelynek is a közelben kell lennie. Ezek után egyik barátommal felmentünk a hegyre május közepén, iszonyú esőben a Barát-patak völgyében. Ismét Anonymusra hagyatkozom, amikor azt írja, hogy Árpád sírja a kőmederben folyó patak forrása felett van. Ott úgy éreztem, hogy valami rendkívülit találtam. Ez a hely régen bánya volt, most az a turistaút kerüli meg, ami a Nagy-Kevélyre vezet föl. Tavaly került a kezembe Györffy György nyolckötetes könyve, az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A hatodik kötetben leírja, hogy Árpád fejedelmet a Fehéregyháza fölötti hegyoldalba, egy bányába temették. Ez azért is döbbenetes, mert ő Anonymuson kívül egy 1212-es levéltári adatra is hivatkozik, amely szintén bányának nevezi a temetkezési helyet.

Ha még azt is megemlítjük, hogy a trójai háború menekültjeinek egy része itt élt közel 3000 éve, aztán továbbvonultak nyugatra és megalapították Párizst, akkor olvasóink biztos száműznek minket a mesék világába.

Pedig attól még igaz. A trójai történések az emberiség történetében egy nagyon nagy változást idéztek elő, gyakorlatilag a szkíta birodalom hanyatlása is ettől az időszaktól számítható. Budakalász és környéke a hévízforrások miatt már a kora bronzkor óta lakott, azóta rengeteg nép megfordult itt az évezredek folyamán. A római limes északi határvonala is itt húzódott a Duna-parton, aminek a feltárása még szintén várat magára.

Egy világhírű olasz nyelvész, Mario Alinei-vel készült interjút láttam nemrégiben, amiben az etruszk-magyar rokonságot feltételező elméletéről beszélt. Elképzelhető-e az, hogy a hun-magyar kontinuitás sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt bárki is gondolta? Alinei a magyar rovásírás segítségével fejtett meg etruszk vázákon található feliratokat, amik még jóval Krisztus születése előtt keletkeztek. Elmélete szerint nem az etruszkok, hanem a latinok voltak Itália őslakosai, és az etruszk népek közelebbi kapcsolatba is kerültek a magyar ősökkel a vándorlásaik során.

Nagyon érdekes ez az elmélet, szerintem Alinei-nek igaza van. A jelképrendszereknek óriási jelentősége van a népek történetében, hogy mit tartott meg a hagyomány és mit adtak tovább az ősök. Úgy gondolom, hogy azért fontos az, amit csinálunk, mert végre valós kép alakulhat ki a múltról. A múltunk ismerete nélkül pedig egyetlen lépést sem tehetünk a jövő felé. A kutatásomban nagyon sok ember munkájára támaszkodom. Én is egy leszek ebben a sorban, majd valaki az én munkámat is fel fogja dolgozni. De az biztos, hogy az ökológia révén a kutatás egy olyan új módszerét találtam meg, amit eddig kevesen használtak. Ezek olyan természettudományos tények, amiket nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról.

Augusztus 20 és 23 között kerül megrendezésre Budakalász várossá avatásának ünnepség-sorozata. Ennek kapcsán kapott-e felkérést a kutatási eredmények ismertetésére?

Igen, a faluházban fogok tartani egy előadást, ahol bemutatok négy olyan metszetet, ami egyértelműen azonosítható a területre. Lesz egy helyszíni bejárás is, ott ahol nemrégiben egy debreceni régész segítségével kibontottuk a bástyafalat a vár alapjánál. Reméljük, hogy hamarosan rendelkezésre fog állni az az összeg, ami lehetővé teszi a régészeti engedélyek megszerzését egy nagyszabású feltárás elkezdéséhez.

Reméljük így lesz, a további kutatáshoz pedig sok szerencsét kívánok.

Köszönöm, s üdvözlöm a Budapesti Műszaki Főiskola hallgatóit. Ha tehetik, tegyenek egy kirándulást a helyszínre, vagy a Pilisbe, hiszen ez egy nagy múltú, évezredek óta szakrális szellemiségű, gyönyörű vidék.

Köszönöm az interjút!

 


Previous page: Linkek